A magyar színház születése: Az 1997. évi egri konferencia előadásai, szerk. Demeter Júlia, Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2000 (A Régi Magyar Színház, 1). Honlapunkon a kötet teljes szövege is elérhető. A korábbi drámatörténeti konferenciák előadásai az alábbi kötetekben jelentek meg: Iskoladráma és folklór: A noszvaji hasonló című konferencián [1988] elhangzott előadások, szerk. Pintér Márta Zsuzsanna, Kilián István, Debrecen, KLTE Néprajzi Tanszék, 1989 (Folklór és Etnográfia, 50); Az iskolai színjáték és a népi dramatikus hagyományok: A noszvaji hasonló című konferencián [1991] elhangzott előadások, szerk. Pintér Márta Zsuzsanna, Kilián István, Debrecen, Ethnica Alapítvány, 1993; Barokk színház – barokk dráma: Az 1994. évi egri Iskoladráma és barokk című konferencia előadásai, szerk. Pintér Márta Zsuzsanna, Debrecen, Ethnica Alapítvány, 1997.

• Czibula Katalin, Simai Kristóf Igazházijának forrásvidéke, 338–346.
• Demeter Júlia, Fösvények, parasztok, bohócok (Magyar nyelvű iskolai komédiák), 322–337.
• Amedeo Di Francesco, Arianna Quarantotto, Papok és garabonciások: Illei, Hagymási, Brezovački és a magyar–horvát iskoladráma garabonciása – grabancijaša, 368–386.
• Domokos Mária, Lavotta színpadi kísérőzenéje, 121–129.
• Egyed Emese, Magyar mítoszparódiák, 352–367.
• Gajdó Tamás, Régi magyar drámai emlékek a huszadik századi színpadon 1911–1938, 180–192.
• Gál Zsuzsanna, A békési református színjátszás egyetlen emléke: Theophania (1571), 195–199.
• Nigel Griffin, Többnyelvűség a korai jezsuita színpadon, 271–280.
• Gupcsó Ágnes, A havasi juhászleány: Kótsi Patkó János dallamai a melodiáriumokban, 130–145.
• János István, A theatrum mundi és az iskolai színjátszás, 310–318.
• Irena Kadulska, III. Várnai Ulászló – Lengyelország és Magyarország királya Wacław Rzewuski hetman életművében, 210–214.
• Ladislav Kačic, Unbekannte musikalische Quellen zur Geschichte der Schuldramas in der Provincia Austriae SJ, 146–153.
• Kedves Csaba, Magyar nyelvű drámatöredék a 15. sz. végéről, 200–209.
• Kilián István, Hopp Lajos ravatalánál, 5–6.
• Kilián István, Munkabeszámoló 1994–1997, 7–12.
• Kiss Zsuzsánna, „Magatok is jól látjátok millyen nagy szükségem van a’ tsendességre…” A Lear király első magyar fordítása, 254–268.
• Knapp Éva, A nagyszebeni jezsuita színjátszás első szöveges emléke: Szent Alexius (1709), 221–230.
• Kríza Ildikó, Egy jezsuita Mátyás-dráma folklór vonatkozásai, 74–87.
• Küllős Imola, Adatok egy mulattató verstípusunk, a házastársi veszekedések élettörténetéhez és dramaturgiájához, 88–118.
• Latzkovits Miklós, A Florentina szerkezetéről és a közjátékozás 17–18. századi technikáiról, 281–300.
• [Medgyesy-]Schmikli Norbert, Csíksomlyói Mária-siralmak elő- és utóélete, 44–64.
• Nagy Imre, A hiányzó nyelv (Dramaturgia és beszédmód A’ Filosófusban), 347–351.
• Nagy Júlia, Halottbúcsúztatók a színpadon, 38–43.
• Nagy Szilvia, A consultatio és a 18. századi iskolai színjátékok, 33–37.
• Nyíri Emese, Látvány és költészet (A 18. századi magyar árkádizmus problémái), 319–321.
• Cecilia Pilo Boyl, Caesar Aegyptus földjén Alexandriában (Olasz jezsuita iskoladráma Faludi Ferenc átdolgozásában), 174–179.
• Pintér Márta Zsuzsanna, A magyarországi Zsuzsanna-drámák, 301–309.
• Sárközy Péter, A „commedia dell’arte” és a vásári komédiák Magyarországon, 28–32.
• Somogyi Gréta, Paraliturgikus karácsonyi játék: Magyar betlehemes játékok a 18–19. században, 65–73.
• Staud Géza, Színház a pozsonyi templomban, 215–220.
• Szabó Ferenc, Személy, szerep, szerepjátszás a drámában és az életben, 387–394.
• Szelestei N. László, Bizonyságlevél Görög János társulatának lőcsei fellépéséről (1752), 23–27.
• Szentmártoni Szabó Géza, Euripidész magyar fordítása a 16. század második feléből, 161–173.
• Székely György, A vásári színjátszás kezdetei hazánkban, 15–22.
• Szörényi László, Politikai iskoladráma Savoyai Jenőről és konzultáció az ideális államformáról, 245–253.
• Takács József, A commedia dell’arte és Goldoni színházi reformja, 157–160.
• Varga Imre, A kolozsvári jezsuita színjátszás, 231–244.

A magyar színjáték honi és európai gyökerei: Tanulmányok Kilián István tiszteletére [A 2000. évi egri konferencia előadásai], szerk. Demeter Júlia, Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2003 (A Régi Magyar Színház, 2). Honlapunkon a kötet teljes szövege is elérhető (PDF/A formátum!).

• Czibula Katalin, „Az országok dolga férfiakot illet, a leányi nemnek gondgya a szép erkölcs”: Néhány iskoladráma női szerepeinek vizsgálata, 327–336.
• Demeter Júlia, A csíksomlyói passiók műfaji sajátosságai, 19–25.
• Egyed Emese, Nóver, 356–370.
• Gupcsó Ágnes, Zene és színház – egyházi és világi elemek együttélése, 204–211.
• Gyárfás Vera, Shakespeare Vízkeresztjének első magyar fordítása, 280–286.
• János István, A profán mint példázat az iskolai színjátszásban, 144–153.
• János Szabolcs, „Szivrehat itt minden, mi másutt üresen cseng el a fülek mellett, itt könnyeket facsar ki…” Az érzékenység mint dramaturgiai kategória, 317–326.
• Irena Kadulska, The Baroque and Classical Tradition of the Jesuit Theatre in Belarus, 163–172.
• Kedves Csaba, A csíksomlyói misztériumdrámák szerkezeti kérdései, 32–42.
• Kilián István, Adatok Csíksomlyó színpada és szcenikája történetéhez, 26–31.
• Kiss Zsuzsánna, Az első magyar Lear király: a kolozsvári Lear-szövegkönyv rejtélyei, 261–279.
• Knapp Éva, A soproni jezsuita díszlettervgyűjtemény, 173–196.
• Koncz Attila, A rendezői utasítások vizsgálata egy 18. századi magyar dráma szövegében, 377–384.
• Kovács Eszter, A nagyszebeni színházi hírlap, 247–258.
• Lukács István, Dramatizált kaj-horvát Mária-siralom Erdélyből (1626), 76–101.
• Lukovszki Judit, A szent és a profán dichotómiája. Molière: Bourgeois Gentilhomme és Illei János Tornyos Péterének összehasonlító elemzése, 287–294.
• Medgyesy-Schmikli Norbert, Johannes Gritsch devóciós passiójának nyomai a csíksomlyói színpadon, 51–62.
• Nagy Imre, „A két egyhasiak” (Magyar Menekmusok), 391–401.
• Nagy Júlia, A csíksomlyói történelmi drámák, 102–120.
• Nagy Szilvia, Motívumátvételek néhány csíksomlyói drámában, 43–50.
• Nistor András, Egy műfaj igézete, 385–390.
• Cecilia Pilo Boyl di Putifigari, A 18. századi udvari színház: az olasz kultúra kisugárzása Szentpétervárott és Eszterházán, 371–376.
• Pintér Márta Zsuzsanna, A csíksomlyói kézirategyüttes története, 13–18.
• Sárközy Péter, Metastasio a 18. századi magyar iskolai színpadokon, 304–314.
• Szabó Ferenc, A szent és a profán (Teológiai távlatok), 123–128.
• Szatmári Ildikó, Női szerepek a dramatikus népszokásokban, 231–236.
• Szelestei N. László, Dramatikus prédikáció Erdélyből a 17. század első feléből, 154–160.
• Szentimrey-Vén Dénes, Egy csíksomlyói moralitás és változatai, 63–75.
• Székely György, Boszorkák és királynők: Rontás és apoteózis, 129–143.
• Székely Melinda, Précieux-vonások 18. század végi magyar drámákban, 337–355.
• Szilágyi András, Jezsuiták és támogatóik: Kérdőjelek kutatás közben, 197–203.
• Tar Gabriella Nóra, Gyermekszínjátszás a 18. századi Magyarországon, 237–246.
• Varga Imre, Jezsuita színjátszás Kassán, 212–230.
• Vörös Imre, Péczeli József Zaïre-fordítása, 295–303.