A Fejlesztőkörnyezet beüzemelése¶
A fejlesztőeszközök¶
Windows esetében a fejlesztéshez szükséges dolgok a c_sdk_220203.zip formájában letölthetőek. Telepíteni nem szükséges, mindössze ki kell tömöríteni egy tetszőleges helyre. A csomag tartalmazza
a Git parancssori változatát,
a GNU C/C++ fordítóját,
a szükséges OpenGL és SDL2 fejléceket és binárisokat,
a Notepad++ szövegszerkesztőt.
GNU/Linux és más UNIX-szerű rendszerben a gcc
, make
programokra és az SDL2 függvénykönyvtár telepítésére van szükség.
Repository-k szervezése¶
A D meghajtón létre kell hozni egy saját jegyzéket.
Ki kell tömöríteni bele a C fejlesztéshez használt SDK-t (akár közvetlenül ide másolva a fájlokat).
Az SDK-ban lévő programok eléréséhez el kell indítani a
shell.bat
fájlt.A gyakorlatokhoz tartozó anyagok a www.gitlab.com/imre-piller/me-courses címről érhetők el. A repository-t le kell klónozni a kitömörített SDK-ba. (Nem muszáj ide, de így praktikus.)
A branch-et át kell váltani a
grafika
nevűre:
git checkout -b grafika origin/grafika
A repository-t időszakosan pull
paranccsal érdemes frissíteni.
Szintén a kitömörített SDK jegyzékébe klónozni kell a hallgató saját repository-ját.
A példák megoldása során az
me-courses
-ból célszerű egyből átmásolni a fájlokat, hogy a módosításoka vissza lehessen tölteni.
Példa programok fordítása és futtatása¶
A példa programokról célszerű másolatot készíteni a saját repository-ba (azon belül is a
gyakorlatok
nevű jegyzékbe).El kell indítani a
shell.bat
fájlt.Be kell lépni a parancssorban a megfelelő mappába.
Ki kell adni egy
make
parancsot.Le kell ellenőrízni, hogy létrejött-e a futtatható állomány.
Meg kell próbálni elindítani. Dupla kattintás esetén hiányzó DLL-el kapcsolatos hibaüzenetet kaphatunk. Ezt vissza lehet keresni a
MinGW/bin
jegyzékben. Parancssorból futtatva a problémának nem szabad fennállnia.
Gépes gyakorlattal kapcsolatos tudnivalók¶
A számítógépeken a D meghajtóra lehet elhelyezni azokat a dolgokat, amelyekre egész félévben szükség lehet. (Az asztalon lévő dolgok időszakosan törlésre kerülnek.)
Mindenkinek létre kellene hoznia egy saját névre szóló jegyzéket.
Git-tel kapcsolatos tudnivalók¶
Az elkészített kódokat (beleértve a gyakorlatokat és a féléves feladatot is) egy git repozitóriumba kell elhelyezni.
Ez lehet például GitHub-on, GitLab-on vagy BitBucket-on. (Mindenki használhatja azt, amelyik szimpatikusabb.)
A repozitóriumot publikussá kell tenni, hogy egyszerűen elérhető legyen.
Kliens program¶
A git
használatához valamilyen kliens program szükséges.
Az egyik egyszerű megoldás a parancssoros git kliens.
Grafikus alkalmazást is lehet használni, hogy ha valakinek az szimpatikusabb.
A szövegszerkesztőkbe, IDE-kbe integráltan, jellemzően bővítmény formájában rendelkezésre állnak ilyenek.
Alapvető parancsok¶
git init
git clone
git status
git add
git rm
git commit
git log
git push
git pull
Megjegyzés
Érdemes a parancsokat egy lokálisan létrehozott repozitóriumon próbálgatni.
A repozitórium felépítése¶
/feladat
/gyakorlatok
README.md
A
feladat
jegyzékbe kerül majd a féléves feladat.A
gyakorlatok
jegyzékbe kell a gyakorlatokon megoldott kódokat feltölteni.A
README.md
állományba kerül majd a repository bemutatása, benne részletezve a féléves feladat specifikációját.
Repozitórium struktúra angol változatban:
/app
/demos
README.md
Asset-ek kezelése¶
Az alkalmazásokhoz (a grafikusokhoz különösképpen) szoktak tartozni különböző adatfájlok. Ilyenek például a képek, 3D-s modellek adatait tartalmazó fájlok. Ezek a program futásához szükségesek ugyan, a forráskódnak viszont nem képezik a részét, a fordításhoz nem szükségesek.
Jellemzően ezen fájlok nagyobb méretűek. Érdemes őket külön kezelni. Ez aktuálisan egy példán keresztül bemutatva a következő formában történne.
/assets/models/house.obj
/assets/models/tree.obj
/assets/textures/house.png
/assets/texture/tree.png
/assets/config.csv
A textúrák és a modellek külön jegyzékekbe kerülnek.
Az
assets
jegyzéket és tartalmát ZIP formátumban tömörítve kell feltölteni egy tárhelyre.