Terplán Zénó (1921-2002) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja. Az 1949-ben alapított Nehézipari Műszaki Egyetem Gépelemek Tanszékének alapító vezetője. Miskolc díszpolgára és több külföldi egyetem tiszteletbeli és díszdoktora.
A gépszerkezettan hazai és nemzetközi elismertséget kivívott
vezető szakembere, gépészmérnök nemzedékek egyetemi oktatója, a tudományszervezés
és a tudománytörténet kiemelkedő egyénisége.
Az 1949 augusztusában alapított új miskolci egyetemen Terplán Zénó a Gépészmérnöki
Kar Gépelemek Tanszéke megszervezésére és vezetésére kapott megbízást intézeti
igazgatói beosztásban.
Terplán Zénó, aki az új egyetemen huszonnyolc évesen lett tanszékvezető, 1952-ben
nevezték ki egyetemi tanárrá. A tanszéket 39 évig ő vezette.
Kiváló és népszerű előadó volt. „Általános géptan” előadásait, a „Technikatörténet”-et
pedig még ezután is. Ezen felül összességében a következő tantárgyakat tanította:
„Műszaki mérések elemei”, „Géprajz”, „Gépelemek”, „Gyakorlati áramlástan”, „Vízgépek”,
„Szivattyúk, kompresszorok, ventilátorok”, „Mechanizmusok és gépek elmélete”,
„Módszeres géptervezés”, „Fogaskerék-bolygóművek”.
Kiválóan felépített előadásait, mérnöki precizitással táblára rajzolt szabadkézi
gépszerkezeti ábráit hallgatóinak sok nemzedéke őrzi emlékezetében.
Számos szakmai és civil szervezet munkájában vett részt. 1981 és 1990 közötti
időszakban a Gépipari Tudományos Egyesület országos elnöke,
Tevékenyen részt vett az International Federation for the Theory of Machines and Mechanisms megalapításában.
A Húzótüske című kiadványsorozat 1954-ben indult.