FLOODRESC projekt

A projekt célja a B-A-Z és Kassa megye katasztrófavédelmi hatóságainak támogatása, valamint az árvíz esetén elvégzendő védelmi tevékenységük hatékonyságának javítása demonstrációs GIS eszköz kifejlesztésével. A projekt magában foglalja az árvízi modellezést az elárasztott terület méretének és helyének előrejelzésére, az árvizek természetes és emberi környezetre gyakorolt hatásainak elemzését, a logisztikai feladatok optimalizálását és tervezését, valamint az árvizek közegészségügyi és járványos hatásainak kezelését. A célterület a Hernád folyó vízgyűjtő területe. A katasztrófák határokon átnyúló jellege miatt a projekt célkitűzéseit hatékonyabban lehet elérni egy magyar-szlovák közös együttműködés keretei között. A projekt eredményei biztosítják az azonnali adatokat és információkat a katasztrófavédelmi hatóságok döntéshozatalának elősegítése érdekében, és potenciálisan biztonságos környezetet biztosítanak a lakosság és a vállalkozások számára.

E célok elérése érdekében integrált, többcélú GIS-adatbázist fogunk kialakítani, beleértve az árvízmodellezéshez szükséges összes adatot, a kulcsfontosságú tárgyak, épületek, infrastrukturális elemek, rendelkezésre álló eszközök és erőforrások térbeli adatrétegeit, kellő részletességgel. Az árvízmodellező eszköz - a GIS adatbázis alapján - képes lesz arra, hogy meghatározza az elárasztott terület kiterjedését egy potenciális gátszakadás következtében. Az adatbázishoz és az árvízmodellezési eredményekhez logisztikai modellezési eszközt fogunk kidolgozni a logisztikai feladatok és tevékenységek optimalizálására és tervezésére (például szállítás, evakuálás). A környezeti hatásvizsgálatot és a katasztrófa-gyógyászati protokollt is ki fogjuk dolgozni annak érdekében, hogy az árvizek közegészségügyi és járványos hatásait könnyebben kezelhetők legyenek.

Az egész döntéstámogató eszköz képes lesz arra, hogy a katasztrófavédelmi hatóságok számára naprakész információkat nyújtson a jobb döntések meghozatalához. A projekt célkitűzései összhangban vannak a 2000/60 / EK irányelvvel, amely meghatározza a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteit (3), (23), 1. cikk).

Miskolci Egyetem (vezető partner)

Technická univerzita v Košiciach (TUKE)

Vysoká škola bezpeènostného manažérstva v Košiciach (VSBM)

Holocén Természetvédelmi Egyesület

BAZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (BAZMKI)

2017.11.01 – 2019.10.31.

450.160,90 EUR

A projekt átfogó célja a katasztrófavédelmi hatóságok (DMA) támogatása azáltal, hogy eszközt biztosít az árvízmodellezéshez, előrejelezve az érintett terület és az érintett lakosság számát és helyét; meghatározza a releváns tárgyakat és a veszélyeztetett emberi infrastruktúrát, vagy a válság kezeléséhez szükséges tárgyak elhelyezkedését. Egy GIS-alapú logisztikai keretrendszer is kialakításra kerül a katasztrófavédelem emberi és természeti erőforrásainak jobb kezeléséhez. A korábbi projektünkben (Floodlog, HUSK/1001/2.1.2/009) hasonló, de kevésbé fejlett változatot készítettük el ennek a döntéstámogatási eszköznek. Ebben a projektben a célunk a Hernád folyó vízgyűjtő területe. A konzorcium átfogó és hosszú távú célja a magyar és szlovák katasztrófavédelmi hatóságok közötti együttműködési hatékonyság növelése és javítása a kockázat-megelőzés terén a közös informatikai fejlesztés révén; és hogy biztonságosabb környezetet biztosítson a lakosság számára.

A projekt közvetlen célkitűzései a következők:

1. Harmonizált, integrált térinformatikai adatbázis közös fejlesztése a Hernád vízgyűjtő számára
2. Az árvízi modellezési eszköz fejlesztése az árvízkezeléssel kapcsolatos információk biztosítására
3. Környezeti hatásvizsgálati tanulmány, amely figyelembe veszi az árvizeknek a természeti környezetre gyakorolt összes hatását
4. GIS-alapú logisztikai modellezési eszköz kidolgozása a válságkezelés számára, amely kiindulópont lehet a katasztrófa-elhárítási tervek összeállításához, a lehetséges logisztikai tevékenységek kimenetelének elemzéséhez és az elárasztás esetén a döntéshozatal támogatásához
5. Katasztrófa-gyógyászati protokoll kidolgozása az árvizek közegészségügyi és járványos hatásainak kezelésére.

1. A modell működésének tervezése

   Cél a modell részleteinek leírása a katasztrófavédelmi hatóság igényei és követelményei alapján, valamint a tervezett rendszer megvalósíthatóságáról. Az elvárt funkciók és a modellek célzott kimenetei alapján meg kell határozni az árvízmodellezést, a logisztikai modellezést, a katasztrófa-gyógyszerészeti protokollfejlesztési tevékenységeket támogató bemeneti adatok szükségességét is. A válságkezelés operatív működéséhez szükséges rétegeket a DMA határozza meg.

2. Adatrétegek fejlesztése

   Az Act1-ben meghatározott adatrétegek fejlesztése. Ez a legnagyobb tevékenység a költségvetésben és időben is. A két fél több szakértőjét be kell vonni az adatok harmonizálásához. A tematikus adatrétegek számára kétoldalú tudományos csoportokat hozunk létre a rendelkezésre álló nemzeti adatok felmérésére és a közös, összehangolt adatbázis harmonizációs stratégiájának kidolgozására, amely kiterjed a vízgyűjtő egészére. Ez az adatbázis felhasználható bármely regionális fejlesztési, környezetvédelmi modellezési feladatra is.

3. Az adatbázishoz és az eszközökhöz kapcsolódó harmonizáció

   A projekt eredményeinek bővítése a meglévő határokon átnyúló adatbázisok módosításával és kiegészítésével az eszközök és modellek teszteléséhez. A meglévő határokon átnyúló adatkészlet kiterjed az egész Bódva vízgyűjtő területre, ahol hasonló, de nem azonos adatkészletet fejlesztettek ki az előző Floodlog nevű Interreg projektben.

4. Katasztrófa-medicina protokoll kidolgozása

   A projekt eredményeinek (közös GIS adatbázis, árvízi és logisztikai modellek kimenete) alapján a katasztrófavédelmi protokoll kidolgozására kerül sor a Hernád vízgyűjtőben. Ezt a protokollt a vezető kedvezményezett és a külső szakértők fejlesztik. A protokoll alkalmazható:
   -a sérülések helyszíni osztályozására (triage)
   -veszélyes anyagok kezelésére
   -a járványok megelőzésére, a fertőző betegségek terjedésére

5. Az árvizek környezeti hatásvizsgálata

   Az árvizek talajokra és a felszín alatti vízrendszerre való környezeti hatásának és kockázatának vizsgálata. A Hernád-vízgyűjtőn környezeti és árvízi tájkép-osztályozást kell kidolgozni, és a potenciális kockázati típusokat is meg kell vizsgálni és össze kell foglalni.

6. Árvízmodellezés

   Ennek a tevékenységnek az a célja, hogy egy árvízi modellező alkalmazást dolgozzon ki. Ez a "modell" képes lesz arra, hogy a Hernád vízgyűjtő területén meghatározza az elárasztott terület méretét és helyét. A modell kimenete árvíztérkép lesz, amely bemutatja a víz elterjedését. E térkép alapján meg lehet határozni a veszélyeztetett értékek számát, helyét (lakosság, infrastrukturális elemek).

7. Logisztikai DB fejlesztés és modellezés

   GIS-alapú logisztikai modell fejlesztése a Hernád-vízgyűjtőre, amelynek célja a döntéshozatal támogatása árvízhelyzetben. A kifejlesztett modell hozzájárulhat a megelőzési és kármentesítési tevékenységek rugalmasabb és hatékonyabb elvégzéséhez.
   A modell egy potenciális eszköz lehet az árvízhelyzetekre vonatkozó stratégiai és operatív tervek elkészítéséhez. A logisztikai modellezést átfogó logisztikai adatbázis teszi lehetővé.

1. GIS adatbázis: a Hernád vízgyűjtő területére kiterjedő, közösen kidolgozott és összehangolt térbeli adatrétegek készlete, amely tartalmazza az árvíz- és logisztikai modellekhez szükséges összes információt, valamint a katasztrófa-gyógyászati protokoll kidolgozását. Ez egy többcélú adatbázis lesz, amely bármely regionális fejlesztési tevékenységhez felhasználható. Az adatbázis a DMA-k rendelkezésre álló töredezett adatbázisaiból épül fel.
2. Árvízi modell: a Hernád-völgyben az elárasztott terület nagyságának és helyének előrejelzésére szolgáló alkalmazás. Ez a modell naprakész információkat nyújt a víz kiterjedéséről és mélységéről. A modell kimenetei digitális árvízi térképek, amelyek poligonokkal ábrázoilják az elárasztott területet. A modellt a DMA-k számítógépeiretelepítik, ahol e szervezetek szakértői képesek a modell működtetésére.
3. Logisztikai modell: a logisztikai adatbázis alapján a logisztikai modell képes meghatározni a veszélyeztetett értékek (lakosság, infrastruktúra, utak) helyét és pontos számát, a szükséges kapacitások (pl. menedékhelyek) tervezését, járattervek készítését a védekezésbe vont járművek számára. A modellt az ESRI ArcGIS környezetben fejlesztjük ki (a hatóságok által használt GIS szoftver), és a DMA-kban kerülnek telepítésre.
4. Környezeti hatástanulmány: ez a dokumentum figyelembe veszi mindazokat a tényezőket (veszélyes anyagok, szennyező anyagok stb.), amelyek károsíthatják a fizikai környezetet, különösen a talajt és a vízkészleteket; és a célterület lakosságát.
5. Katasztrófa-medicina protokoll: Ezt a tanulmányt az árvizek közegészségügyi és specifikus járványos hatásainak kezelésére dolgozzuk ki.