Ritka lehetőség, hogy több mint kétszáz éves tanúk előtt 2002 december 17-én a Miskolci Egyetemen (ME) megemlékezést és tudományos ülésszakot tarthattak N. J. Jacquin (1727-1817) és J. T. A. Peithner (1727-1792) selmeci akadémiai professzorok 275 éves születési évfordulója alkalmából. A rendezők között az egyetem Műszaki Földtudományi Kara (MFK), a Könyvtár, Levéltár, Múzeum, (KöLM) valamint a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága bányászati történeti munkabizottsága szerepelt. Az anyagi támogatók a rendezőkön kívül a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum voltak. A rendezvény helye a ME Selmeci Műemlékkönyvtárának díszterme volt. A tanúk természetesen azok a könyvek voltak, melyeket 1774-76-ban a kincstár vásárolt meg a selmeci akadémia részére, Peithner professzor értékes, bányászati-kohászati és természettudományos műveket tartalmazó, 1392 kötetből álló könyvgyűjteményét. A Peithner-könyvtár vetette meg a ME világhírűvé vált Selmeci Műemlékkönyvtárának alapját.

Nikolaus Josef Jacquin 1727. febr. 16-án született Leydenben és 1817. okt. 26-án Bécsben hunyt el. Tanulmányait (bölcsészeti, orvosi és természettudományi) Leuvenben, Leydenben, Párizsban és Bécsben folytatta. 1763-69-ben a selmeci akadémia első, újonnan szervezett kohászat-kémia-ásványtan tanszékének tanára. 1769-97 között a bécsi egyetem növénytani és kémiai tanszékének tanára, több éven át az egyetem rektora. Botanikai munkásságával nemzetközi hírnevet szerzett. Jacquin 1764. szept. 1-én kezdte meg előadásait és az akadémia világhírnevét megteremtő kohászati-kémiai laboratóriumi gyakorlatait. Selmecen az ő laboratóriumi oktatási irányát továbbvivő G. Scopoli és Rupprecht Antal módszereit vették át a világ első műszaki egyetemének, a párizsi École Polytechniquenek megszervezésekor (1794).

Johann Thaddeus Peithner a csehországi Gottesgabban született 1727. ápr. 8-án és 1792. jún. 22-én hunyt el. A prágai egyetemen tanult bölcsészetet, szerzett doktorátust. A csehországi legfelső bányászati és pénzverészeti hivatalnál lépett kincstári szolgálatba, ahol a hivatal több évszázados iratanyagának rendezésével bízták meg. 1763-72 között pedig a prágai egyetemen létesített bányászati-bányajogi tanszék, 1772-77 között a selmeci akadémia bányászati tanszékének tanára. 1777-91-ben a bécsi bányászati és pénzverészeti udvari kamaránál udvari tanácsos, 1791-től a birodalom bányászatának-kohászatának főfelügyelője. Peithner 1761-ben készített javaslata indítja el a felsőfokú bányászati-kohászati képzés megszervezését, melynek eredményeként 1763-ban Selmecen megalapítják az akadémia első tanszékét.

A megemlékezés a KöLM-ban rendezett emlékkiállítás megnyitásával kezdődött déli 12 órakor Dr. Zsámboki László ME KöLM főigazgató megnyitó szavaival. Ezután kezdődött el a konferencia Dr. Bőhm József ME MFK dékán elnökletével. Elsőként Dr.h.c.dr. Berecz Endre prof. emeritus méltatta Jaquin professzor munkásságát, úgyis mint Jaquin késői tanszékvezetői utóda. Peithner professzorról Dr. Zsámboki László KöLM főigazgató tartott előadást, aki a selmeci oktatók és a selmeci akadémia történetének legismertebb hazai kutatója.

A tudományos tanácskozás színvonalát jelzi a további előadók sora, hiszen nemcsak a hazai, de a külföldi kutatók is megemlékeztek a két professzorról és a hozzájuk kapcsolódó tudományterületekről. Így Elena Kašiarová Peithner professzorról, Jakab Zoltán az akadémiai ásvány gyűjteményekről, mindketten a selmecbányai Szlovák Központi Bányászati Levéltár (ŠUBA) kutatói. Prof. Ing. Dr. Pavol Rybar a Kassai Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karának dékánja (TUK BERG) a bányászati oktatás gyökereiről és jövőjéről tartott átfogó jellegű előadást.

Természetesen a hazai kutatók is értékes előadásokkal gazdagították a tiszteletadás e fórumát. Elsőként Mastalirné Dr. Zádor Márta a Nyugat-Magyarországi Egyetem könyvtári főigazgatója előadását kell kiemelni, aki a két professzornak az erdészeti oktatásra is kiható munkásságát ismertette. Dr. Izsó István miskolci bányakapitány a peithneri életműhöz is kapcsolható bányajogi szabályozás 18. századi jellemző tendenciáiról, tartott adatokban is bővelkedő előadást. Mindkét professzor munkásságának részét képező ásványtani kutatások tudományos értékét ismertették Dr. Szakáll Sándor és Dr. Mádai Ferenc a Miskolci Egyetem Ásványtani Tanszékének docensei. A további kutatási területeket is jelezve Szendi Attila ME levéltárvezető Peithner prof. jogászi munkásságáról tartott előadást kiemelve szerepét a bányajogi oktatás megteremtésében.

A tartalmas és gazdag előadások után az előadók és meghívott vendégek a napot baráti összejövetellel, vacsorával zárták.